A Deo Volente Alapítvány nagyon fontosnak tartja Isten állatainak védelmét, jelenleg is már közel 30 befogadott állatról gondoskodunk, ezek többsége betegen, sérülten, legyengülve, elhagyottan került hozzánk (például egy 6 fős macska család) de nálunk megkapják az étkeztetést, a gyógyítást és a keresztényi befogadást.
Hivatalosan is módosítani kívánjuk az alapítvány alapító okiratát, kiegészítve azt az állatok szeretetéről és az állatokról való gondoskodásról szóló alapítványi célokkal.
Mert ahogy a Biblia is mondja:
„Megalkotta Isten a különböző fajtájú földi állatokat, a különböző fajta barmokat, meg a föld mindenféle fajta csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó" – olvasható Mózes első könyvében (1,25), a teremtéstörténetben.
A Biblia egyrészt kiemeli az ember állatokkal való hasonlóságát, közös eredetét, hogy porból vannak és visszatérnek a porba (Préd 3,20). Felismeri, hogy egyazon testvéri kötelék fűzi őket egymáshoz, ugyanúgy "élők". Ebben a kapcsolatban olykor az ember segíti az állatokat (például Noé bárkába tereli őket), de olyan is előfordul az elbeszélésekben, hogy az állatok segítenek az embereknek:
Hivatalosan is módosítani kívánjuk az alapítvány alapító okiratát, kiegészítve azt az állatok szeretetéről és az állatokról való gondoskodásról szóló alapítványi célokkal.
Mert ahogy a Biblia is mondja:
„Megalkotta Isten a különböző fajtájú földi állatokat, a különböző fajta barmokat, meg a föld mindenféle fajta csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó" – olvasható Mózes első könyvében (1,25), a teremtéstörténetben.
A Biblia egyrészt kiemeli az ember állatokkal való hasonlóságát, közös eredetét, hogy porból vannak és visszatérnek a porba (Préd 3,20). Felismeri, hogy egyazon testvéri kötelék fűzi őket egymáshoz, ugyanúgy "élők". Ebben a kapcsolatban olykor az ember segíti az állatokat (például Noé bárkába tereli őket), de olyan is előfordul az elbeszélésekben, hogy az állatok segítenek az embereknek:
Az állatvilág tökéletessége juttatja Jóbot a Teremtő mindenhatóságának elismerésére. Felidézik az embernek, hogy az Örökkévaló minden élőlényre gondot visel.
Állatokkal szimbolizálják az egyes evangélistákat is. Márk az oroszlánt, Lukács a bikát, János pedig a sast kapta. Ennek kapcsán a legkülönbözőbb magyarázatokkal találkozunk. Az egyik a keresztelési liturgia magyarázatára hivatkozik, és azt mondja, hogy az egyes élőlények az üdvösségtörténet fontos eseményeihez kapcsolódnak: a bika Krisztus áldozati halálának, az oroszlán a feltámadásnak, a sas a mennybemenetelnek a képe. Másik értelmezés szerint az evangéliumok első fejezetei alapján: bika = Lukács, mert az ószövetségi áldozatokról beszél, oroszlán = Márk, mert az oroszlánok lakóhelyén, a pusztában Keresztelő Jánossal kezd, sas = János, mert a Logoszról szóló sorai sasként szárnyalók.
Isten az izraelitáknak adott törvényében leszögezte, hogy az állatoknak szükségük van pihenésre, élelemre, segíteni kell rajtuk, ha bajba kerülnek, és meg kell őket védeni a sérülésektől (2Mózes 23:4, 5; 5Mózes 22:10; 25:4).
Ezt olvassuk a második teremtéselbeszélésben (Ter 2,18–19): Azután így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.” Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát.
A Biblia tanúsága szerint az állatok Istennek azok a teremtményei, amelyek a legközelebb állnak az emberhez, ugyanabból a földből lettek megalkotva, osztoznak a halálélményben, ők is részesei voltak a vízözön pusztításának és a bárkával való szabadulásnak.
Ézsaiás próféta könyvében az új, bűntől, haláltól megszabadított földről ír a Biblia.
„A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt, és nem pusztít szent hegyemen senki” (Ézs 65,25).
És ne feledjük: Jézus születésekor is jelen voltak az állatok: egy ökör, egy ló, egy szamár és egy birka volt az istállóban, és a jászol mellett egy macska a kicsinyével.
Valljuk, hogy az Isten országában minden élőlény -köztük az állatok is - kapja meg az Isten igéjének megfelelő szeretetet, gondoskodást és védelmet.
Állatokkal szimbolizálják az egyes evangélistákat is. Márk az oroszlánt, Lukács a bikát, János pedig a sast kapta. Ennek kapcsán a legkülönbözőbb magyarázatokkal találkozunk. Az egyik a keresztelési liturgia magyarázatára hivatkozik, és azt mondja, hogy az egyes élőlények az üdvösségtörténet fontos eseményeihez kapcsolódnak: a bika Krisztus áldozati halálának, az oroszlán a feltámadásnak, a sas a mennybemenetelnek a képe. Másik értelmezés szerint az evangéliumok első fejezetei alapján: bika = Lukács, mert az ószövetségi áldozatokról beszél, oroszlán = Márk, mert az oroszlánok lakóhelyén, a pusztában Keresztelő Jánossal kezd, sas = János, mert a Logoszról szóló sorai sasként szárnyalók.
Isten az izraelitáknak adott törvényében leszögezte, hogy az állatoknak szükségük van pihenésre, élelemre, segíteni kell rajtuk, ha bajba kerülnek, és meg kell őket védeni a sérülésektől (2Mózes 23:4, 5; 5Mózes 22:10; 25:4).
Ezt olvassuk a második teremtéselbeszélésben (Ter 2,18–19): Azután így szólt az Úristen: „Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő.” Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát, s az ég minden madarát.
A Biblia tanúsága szerint az állatok Istennek azok a teremtményei, amelyek a legközelebb állnak az emberhez, ugyanabból a földből lettek megalkotva, osztoznak a halálélményben, ők is részesei voltak a vízözön pusztításának és a bárkával való szabadulásnak.
Ézsaiás próféta könyvében az új, bűntől, haláltól megszabadított földről ír a Biblia.
„A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt, és nem pusztít szent hegyemen senki” (Ézs 65,25).
És ne feledjük: Jézus születésekor is jelen voltak az állatok: egy ökör, egy ló, egy szamár és egy birka volt az istállóban, és a jászol mellett egy macska a kicsinyével.
Valljuk, hogy az Isten országában minden élőlény -köztük az állatok is - kapja meg az Isten igéjének megfelelő szeretetet, gondoskodást és védelmet.